A héten öt mozibemutatót is tartanak, de mindent elhomályosít az Éhezők viadala folytatása. Az artfilmeket is.
Alabama és Monroe
Felix Van Groeningen 2009-ben Cannes-ban kellemes meglepetést okozott. Szarul állnak a dolgokkal – ez volt filmjének provokatív címe, amit később Magyarországon is bemutattak. Ugyanígy meglepetés kerítette hatalmába a nézőt idén Berlinben, amikor a Panoráma szekcióban bemutatták az Alabama és Monroe című új drámáját. A belga kultrendező szerelmes filmje egy bluegrass-zenekar tagjairól szól, a tetovált énekesnő Alabamáról és a bandatag Monroe-ról, boldognak induló házasságuk gyerekszületéssel, majd sok-sok drámával és tragédiával tarkított. Közben pedig szól a country, s ez legalább annyira színessé teszi a filmet, mint a főszereplőnő látványos tetoválásai. A kritikusok kedvence most hazai közönségét keresi.
Dolma lányai 
Manapság még mindig igen népszerű a buddhizmus filmi ábrázolása, az ázsiai vallás nemcsak világméretűvé vált, de otthonosan mozog a hollywoodi filmben is (Hét év Tibetben, Kundun). Bár a dokumentumfilmesek által is erősen kitárgyalt, alaposan körbejárt területről van szó, a magyar Miklós Ádám vezetésével egy fiatal dokumentumfilmes csapat mégis talált olyan szeletet a buddhista szerzetesek világából, amely újdonsággal szolgálhat a külvilág számára. A Dolma lányai nepáli szerzetesnők életéről szól, egy kolostoron belül szerzetesnők három generációjának mindennapjait meséli el. A Katmandu-völgy fiatal szerzetesei pedig nyitottak és közlékenyek, így megkapó őszinteséggel tárul fel világuk, a fiatalok élettel kapcsolatos dilemmái. Ráadásul az elmúlt években végbemenő telekommunikációs forradalom nem hagyta hidegen a szerzetesközösséget sem, a mobil és internet olyan természetes eszköze a tárgyi környezetnek, mint Budapesten, és ezt még néhány évvel ezelőtt sem lehetett volna lencsevégre kapni. Miklósék megfigyelnek, türelmesen hagyják, hogy a beszélő fejek megosszák a doku számára fontos pillanatokat, tekinteteket, gondolatokat.
Az éhezők viadala: Futótűz
Nagyon mellbevágó az információ, de Jennifer Lawrence még mindig csak 23 éves. Pedig már most szupersztár, Oscar-díjas, feltehetőleg az elkövetkező évek legfoglalkoztatottabb hollywoodi színésznője, és mindezt szűk két és fél év alatt érte el. Amikor 2010-ben először dicsértük alakítását, és csodálkoztunk Oscar-jelölésén A hallgatás törvénye című amerikai független filmben, a nagy áttörést biztosra vehettük, csak bekövetkeztét nem gondoltuk volna ilyen korainak. A sikerben nyilvánvalóan szerepet játszott Az éhezők viadala, amely ugyan sikerre volt ítélve, de annak mértéke még a legoptimistábbakat is meglepte, egyszersmind sztárstátuszba emelve Lawrence kisasszonyt. A lelkesedés egy rendezőváltás ellenére sem lankadt a folytatásra, a Futótűzben pedig a 75. Éhező viadalát lehet végigizgulni, amelyben az eddigi győztesek csapnak össze, a kihívás pedig még rafináltabb, mint egy évvel korábban.
A komornyik
Ha nem lett volna a 12 év rabszolgaság, valószínűleg most is úgy beszélnénk A komornyikról, mint az egyik komoly Oscar-esélyes, különösképpen fekete-amerikai vonatkozásai miatt. Steve McQueen drámája azonban topfavorittá lépett elő, és a Fruitvale Station mellett partvonalra tette A komornyikot, amely mindezzel együtt egy remek munka, és mindenképpen érdemes a figyelmünkre. Már csak azért is, mert Forest Whitaker régen volt ennyire príma, szerepe pedig különösen hálás, hiszen a mindenkori amerikai elnök komornyikját játszhatja évtizedeken keresztül. Az állandóságot jelenti a Fehér Házban nyolc elnök alatt, és olyan konfliktusos politikai időszakokban, mint az egyenjogúsági mozgalmak vagy a vietnami háború. Lee Daniels, az Árnyékboksz, a Precious és Az újságos fiú rendezője Whitaker mellett a talkshow-királynő Oprah Winfrey-t is instruálta történelmi kalandozásai során.
Lola Versus
Még egy film, amely a húszas éveik végén járó fiatalok identitásválságáról szól. Fogalmazzunk úgy, hogy ezúttal egy eklektikus amerikai független filmben igyekszik (a Frances Ha után ismét) Greta Gerwig úrrá lenni az őt körülvevő káoszon és anarchián, amit az vált ki, hogy dobja a pasija. A túléléshez ötletben nincs hiány drukkerei között, de sem a szülők, sem a legjobb barátnő nem rejtegeti a bölcsek kövét, így hősnőnknek rá kell jönnie, hogy csak saját maga képes a dolgokat elrendezni, és kézbe venni a sorsát.
mno.hu - kgy
Alabama és Monroe
Felix Van Groeningen 2009-ben Cannes-ban kellemes meglepetést okozott. Szarul állnak a dolgokkal – ez volt filmjének provokatív címe, amit később Magyarországon is bemutattak. Ugyanígy meglepetés kerítette hatalmába a nézőt idén Berlinben, amikor a Panoráma szekcióban bemutatták az Alabama és Monroe című új drámáját. A belga kultrendező szerelmes filmje egy bluegrass-zenekar tagjairól szól, a tetovált énekesnő Alabamáról és a bandatag Monroe-ról, boldognak induló házasságuk gyerekszületéssel, majd sok-sok drámával és tragédiával tarkított. Közben pedig szól a country, s ez legalább annyira színessé teszi a filmet, mint a főszereplőnő látványos tetoválásai. A kritikusok kedvence most hazai közönségét keresi.
Manapság még mindig igen népszerű a buddhizmus filmi ábrázolása, az ázsiai vallás nemcsak világméretűvé vált, de otthonosan mozog a hollywoodi filmben is (Hét év Tibetben, Kundun). Bár a dokumentumfilmesek által is erősen kitárgyalt, alaposan körbejárt területről van szó, a magyar Miklós Ádám vezetésével egy fiatal dokumentumfilmes csapat mégis talált olyan szeletet a buddhista szerzetesek világából, amely újdonsággal szolgálhat a külvilág számára. A Dolma lányai nepáli szerzetesnők életéről szól, egy kolostoron belül szerzetesnők három generációjának mindennapjait meséli el. A Katmandu-völgy fiatal szerzetesei pedig nyitottak és közlékenyek, így megkapó őszinteséggel tárul fel világuk, a fiatalok élettel kapcsolatos dilemmái. Ráadásul az elmúlt években végbemenő telekommunikációs forradalom nem hagyta hidegen a szerzetesközösséget sem, a mobil és internet olyan természetes eszköze a tárgyi környezetnek, mint Budapesten, és ezt még néhány évvel ezelőtt sem lehetett volna lencsevégre kapni. Miklósék megfigyelnek, türelmesen hagyják, hogy a beszélő fejek megosszák a doku számára fontos pillanatokat, tekinteteket, gondolatokat.
Nagyon mellbevágó az információ, de Jennifer Lawrence még mindig csak 23 éves. Pedig már most szupersztár, Oscar-díjas, feltehetőleg az elkövetkező évek legfoglalkoztatottabb hollywoodi színésznője, és mindezt szűk két és fél év alatt érte el. Amikor 2010-ben először dicsértük alakítását, és csodálkoztunk Oscar-jelölésén A hallgatás törvénye című amerikai független filmben, a nagy áttörést biztosra vehettük, csak bekövetkeztét nem gondoltuk volna ilyen korainak. A sikerben nyilvánvalóan szerepet játszott Az éhezők viadala, amely ugyan sikerre volt ítélve, de annak mértéke még a legoptimistábbakat is meglepte, egyszersmind sztárstátuszba emelve Lawrence kisasszonyt. A lelkesedés egy rendezőváltás ellenére sem lankadt a folytatásra, a Futótűzben pedig a 75. Éhező viadalát lehet végigizgulni, amelyben az eddigi győztesek csapnak össze, a kihívás pedig még rafináltabb, mint egy évvel korábban.
Ha nem lett volna a 12 év rabszolgaság, valószínűleg most is úgy beszélnénk A komornyikról, mint az egyik komoly Oscar-esélyes, különösképpen fekete-amerikai vonatkozásai miatt. Steve McQueen drámája azonban topfavorittá lépett elő, és a Fruitvale Station mellett partvonalra tette A komornyikot, amely mindezzel együtt egy remek munka, és mindenképpen érdemes a figyelmünkre. Már csak azért is, mert Forest Whitaker régen volt ennyire príma, szerepe pedig különösen hálás, hiszen a mindenkori amerikai elnök komornyikját játszhatja évtizedeken keresztül. Az állandóságot jelenti a Fehér Házban nyolc elnök alatt, és olyan konfliktusos politikai időszakokban, mint az egyenjogúsági mozgalmak vagy a vietnami háború. Lee Daniels, az Árnyékboksz, a Precious és Az újságos fiú rendezője Whitaker mellett a talkshow-királynő Oprah Winfrey-t is instruálta történelmi kalandozásai során.
Még egy film, amely a húszas éveik végén járó fiatalok identitásválságáról szól. Fogalmazzunk úgy, hogy ezúttal egy eklektikus amerikai független filmben igyekszik (a Frances Ha után ismét) Greta Gerwig úrrá lenni az őt körülvevő káoszon és anarchián, amit az vált ki, hogy dobja a pasija. A túléléshez ötletben nincs hiány drukkerei között, de sem a szülők, sem a legjobb barátnő nem rejtegeti a bölcsek kövét, így hősnőnknek rá kell jönnie, hogy csak saját maga képes a dolgokat elrendezni, és kézbe venni a sorsát.
mno.hu - kgy
Megjegyzések
Megjegyzés küldése