Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze 93 éve, 1925. október 4-én született.
Krampner Ferenc néven született 1925. október 4-én Gyomán. Kereskedelmi szakközépiskolába járt, érettségi után a Színművészeti Akadémiára jelentkezett. A vizsgabizottság előtt Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című versét akarta elmondani, de csak a negyedik sorig jutott el. Azonnal felvették, s az egyik felvételiztető színész helyben át is keresztelte mondván: legyen maga Kállai, mint a miniszterelnök.
1944 szeptemberében megkezdett színi tanulmányai novemberben véget is értek, mert a főiskola épülete bombatalálatot kapott. 1945 januárjában Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz és még ugyanezen a napon Bárdos Artúr - dupla gázsit ígérve - a Belvárosi Színházhoz. Alig múlt huszonegy éves, amikor 1946. november 8-án az utóbbi helyen hatalmas sikerrel bemutatták a Rómeó és Júliát, a férfi főszerepet alakította. Két év múlva a Nemzeti Színház tagja lett. A nemzet első színházának társulatához tartozott ötven éven keresztül, megszakítás nélkül, 1989-től örökös tagként. 2000-ben a Magyar Színház művésze lett.
Minden stílusban és műfajban, komédiában és tragédiában, színházban és filmben egyaránt jelentőset alkotott. A klasszikus és a kortárs világirodalom, valamint a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel Othello Cassiusától kezdve a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig. Nagy erejű jellemábrázoló művészete a kisemberek megformálásában teljesedett ki. Szép orgánumát mértéktartóan, mindig az ábrázolt alak megvalósításának szolgálatában használta. Alakításait gyakran színezte humor és irónia. Emlékezetes alakítást nyújtott Shakespeare Macbeth, Móricz Úri muri, Büchner Danton halála, Gogol A revizor, Gorkij Éjjeli menedékhely, Machiavelli Mandragora, Csurka István Döglött aknák, Németh László Villámfénynél, Móricz Zsigmond Rokonok című drámájában.
Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez. A felvevőgép elé 1943-ban lépett először, játszott a 2x2 néha 5 (1954), A császár parancsára (1956), a Katonazene (1961), az Iszony (1965), az Egy őrült éjszaka (1970), a Déryné, hol van? (1975), az Ezek a fiatalok (1967), A hamis Izabella (1968), a Mi lesz veled Eszterke? (1968), a Szeressük egymást gyerekek (1996), A legényanya (1989), A három testőr Afrikában (1996), a 6:3 avagy, játszd újra Tutti (1998), A miniszter félrelép (1997), az Ámbár tanár úr (1998), a Rokonok (2006) című filmekben. Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával, Bacsó Péter 1969-ben forgatott filmjében, A tanúban, s szerepelt a történet folytatásában, a Megint tanúban is (1994). Utolsó mozifilmjét, a Noé bárkáját Sándor Pál rendezővel készítette.
Kállai Ferenc szerette a fiatalokat, felkarolta a tehetségeket. 1977 és 1990 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985 és 1989 között országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottságának tagja volt.
Művészi tevékenysége elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat (1956, 1958), az érdemes művész (1966) és a kiváló művész címet (1970), a Kossuth-díjat (1973), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1995). 1998-ban Budapest díszpolgárává választották. 2002-ben a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt, 2006-ban Prima Primissima díjas lett. 2000-ben Színház, szerelem címmel könyv jelent meg róla. Életéről Sághy Gyula dokumentfilmes portréfilmet készített. Pályafutását mutatja be a Magyar Távirati Iroda Film, Színház, Muzsika című fotóalbum-sorozatának 2009-ben megjelent kötete.
Az egyik legsokoldalúbb magyar színházi és filmes művész 2010. július 11-én hunyt el. A nevét viselő életműdíjjal a színházi világnapon azokat a színészeket és technikai munkatársakat jutalmazzák, akik a volt Nemzeti Színház és a Magyar Színház művészeti munkájában legalább 20 éven át kiemelkedő részt vállaltak. 2013 júniusában felavatták mellszobrát, Kutas László szobrászművész alkotását a Nemzeti Színházban.
https://joreggelt.blogstar.hu/
Krampner Ferenc néven született 1925. október 4-én Gyomán. Kereskedelmi szakközépiskolába járt, érettségi után a Színművészeti Akadémiára jelentkezett. A vizsgabizottság előtt Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című versét akarta elmondani, de csak a negyedik sorig jutott el. Azonnal felvették, s az egyik felvételiztető színész helyben át is keresztelte mondván: legyen maga Kállai, mint a miniszterelnök.
1944 szeptemberében megkezdett színi tanulmányai novemberben véget is értek, mert a főiskola épülete bombatalálatot kapott. 1945 januárjában Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz és még ugyanezen a napon Bárdos Artúr - dupla gázsit ígérve - a Belvárosi Színházhoz. Alig múlt huszonegy éves, amikor 1946. november 8-án az utóbbi helyen hatalmas sikerrel bemutatták a Rómeó és Júliát, a férfi főszerepet alakította. Két év múlva a Nemzeti Színház tagja lett. A nemzet első színházának társulatához tartozott ötven éven keresztül, megszakítás nélkül, 1989-től örökös tagként. 2000-ben a Magyar Színház művésze lett.
Minden stílusban és műfajban, komédiában és tragédiában, színházban és filmben egyaránt jelentőset alkotott. A klasszikus és a kortárs világirodalom, valamint a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel Othello Cassiusától kezdve a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig. Nagy erejű jellemábrázoló művészete a kisemberek megformálásában teljesedett ki. Szép orgánumát mértéktartóan, mindig az ábrázolt alak megvalósításának szolgálatában használta. Alakításait gyakran színezte humor és irónia. Emlékezetes alakítást nyújtott Shakespeare Macbeth, Móricz Úri muri, Büchner Danton halála, Gogol A revizor, Gorkij Éjjeli menedékhely, Machiavelli Mandragora, Csurka István Döglött aknák, Németh László Villámfénynél, Móricz Zsigmond Rokonok című drámájában.
Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez. A felvevőgép elé 1943-ban lépett először, játszott a 2x2 néha 5 (1954), A császár parancsára (1956), a Katonazene (1961), az Iszony (1965), az Egy őrült éjszaka (1970), a Déryné, hol van? (1975), az Ezek a fiatalok (1967), A hamis Izabella (1968), a Mi lesz veled Eszterke? (1968), a Szeressük egymást gyerekek (1996), A legényanya (1989), A három testőr Afrikában (1996), a 6:3 avagy, játszd újra Tutti (1998), A miniszter félrelép (1997), az Ámbár tanár úr (1998), a Rokonok (2006) című filmekben. Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával, Bacsó Péter 1969-ben forgatott filmjében, A tanúban, s szerepelt a történet folytatásában, a Megint tanúban is (1994). Utolsó mozifilmjét, a Noé bárkáját Sándor Pál rendezővel készítette.
Kállai Ferenc szerette a fiatalokat, felkarolta a tehetségeket. 1977 és 1990 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985 és 1989 között országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottságának tagja volt.
Művészi tevékenysége elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat (1956, 1958), az érdemes művész (1966) és a kiváló művész címet (1970), a Kossuth-díjat (1973), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1995). 1998-ban Budapest díszpolgárává választották. 2002-ben a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt, 2006-ban Prima Primissima díjas lett. 2000-ben Színház, szerelem címmel könyv jelent meg róla. Életéről Sághy Gyula dokumentfilmes portréfilmet készített. Pályafutását mutatja be a Magyar Távirati Iroda Film, Színház, Muzsika című fotóalbum-sorozatának 2009-ben megjelent kötete.
Az egyik legsokoldalúbb magyar színházi és filmes művész 2010. július 11-én hunyt el. A nevét viselő életműdíjjal a színházi világnapon azokat a színészeket és technikai munkatársakat jutalmazzák, akik a volt Nemzeti Színház és a Magyar Színház művészeti munkájában legalább 20 éven át kiemelkedő részt vállaltak. 2013 júniusában felavatták mellszobrát, Kutas László szobrászművész alkotását a Nemzeti Színházban.
https://joreggelt.blogstar.hu/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése