Bergendy Péter és Köbli Norbert új történelmi tévéfilmje végig fenntartja a feszültséget
A sztálinista meggyőződésű lesittelt bankrabló a szovjet katonáknak és az 1956-os forradalom végnapjaiban felocsúdó államvédelmisnek segít feltörni egy trezort, amelyben egy forradalmár bújt meg. Csakhogy ők ez utóbbit nem tudják, és innen kezdődik a Trezor című új tévéfilm bonyodalma, melybe az egyéni, a családi és a nemzeti sorsot is belesűrítették a filmkészítők.
Velősen erről szól a Trezor című új történelmi thriller, amelyet Bergendy Péter (A vizsga, Állítsátok meg Terézanyut!) rendező és Köbli Norbert (A vizsga, A berni követ, Félvilág) forgatókönyvíró jegyez. A film premierje november 4-én volt a köztévén, és november 12-ig lehet megtekinteni a www.mediaklikk.hu című honlapon.
A valós alapokból építkező történet (valóban felkértek lakatosokat, hogy felnyissák a belügy trezorját, melynek kulcsa a forradalom idején elveszett) íve jól alakul ki, érdekes karakterekkel: Beck János (Anger Zsolt) bankrabló, akit 1946-ban bebörtönöztek, ezért nem élte meg a Rákosi-korszak „áldásait”, és családi fényképe mellé Lenin meg Marx fényképét ragasztja rá a cella falára, mit sem tud a forradalom kitöréséről, sőt a fegyőr, aki a Lenin-összest csempészi be neki egyenként, azt hazudja, hogy csak nyilas hatalomátvétel-kísérlet volt az egész.
Őt Honti Kálmán (Scherer Péter), az ávós rángatja ki a trezorfeltörő feladatra, cserébe elengednek pár évet a büntetéséből, ha kihozza a kényes információkat tartalmazó aktáját. Honti karaktere kissé eltúlozva is telitalálat, aki felfelé úgy megalázkodik, hogy azt már tanítani lehetne, lefelé pedig eljátssza az Atyaúristent, miközben próbálja menteni a bőrét. A trezorban viszont akták helyett Iványit (Tasnádi Bence), a fiatal forradalmárt, zongoristát találja, aki véletlenül keresett menedéket éppen ott, és csapzott hajával, szmokingjával még Adrien Brodyt is eszünkbe juttatja A zongorista című filmből.
A film voltaképpen Beck János dezindoktrinációjának a története, hiszen a film elején még Lenint olvas és Sztálint isteníti, ötvenhatot pedig nyilas puccsnak gondolja, majd rájön, hogy ennél kissé bonyolultabb a helyzet. Viszont talán kissé rohamtempóban halad a karakter fejlődése, hiszen egy ember, aki tíz évig kommunista szakirodalmat olvasott a börtönben, lehet, hogy nem ad rögtön hitelt egy forradalmár kölyöknek, akit a belügy trezorjában talál meg.
Persze a rendkívüli helyzetbe kerülésük kellőképpen megokolhatja a gyors változást. A filmben feltűnik még Münnich Ferenc (Bezerédi Zoltán) alakja is, akinél ellenszenvesebb kommunista pártarcot kitalálni sem lehetett volna: csak rá kell néznünk, hogy egy életre meggyűlöljük mindazt, amit a kommunisták jelképeznek. Beck felesége (Hámori Gabriella) pedig csak a férje emlékképeiben villan fel.
A Trezor végig fenntartja a feszültséget, a thriller műfajából jól vizsgázik – egy-két logikai vagy időt kezelő bökkenőn kívül –, és lényegében mindent tartalmaz, ami izgalmas alkotássá teheti: egy okosan és fordulatosan kitalált történetet, szakszerűen megírt forgatókönyvvel, valamint egy komor hangulatú, kevés helyszínen és szereplővel leforgatott filmet.
A kritikákat átböngészve többen kifogásolták, hogy a filmet kevés helyszínen forgatták, ez viszont egyáltalán nem válik a Trezor kárára, hiszen eleve arról szól, hogy egy banktrezorba zárták be magukat a főszereplők. A bezártság fojtó érzése, az egységes formanyelv és látvány pedig csak erősíti ezt az érzést, és megkapjuk a Trezortól azt, amit egy tévéfilmtől elvárunk.
A nyomasztó hangulatba a jól adagolt humor is belefér, azt viszont nem értem, hogy mi értelme van vissza-visszatérően kurvaországozni benne – egy lánglelkű forradalmár, Iványi szájából ez hiteltelenül hangzik, hiszen a kommunista rendszer nem egyenlő az országgal, és aligha beszéltek volna így erről a témáról a korban. Talán csak a pökhendi kommunisták. A 2018-as áthallásokat, amelyeket sok kritikában emlegetnek, én nem hallottam ki a filmből, de lehet, hogy ebben ideológiailag még képzetlen vagyok.
Pataky Tamás - www.magyaridok.hu
A sztálinista meggyőződésű lesittelt bankrabló a szovjet katonáknak és az 1956-os forradalom végnapjaiban felocsúdó államvédelmisnek segít feltörni egy trezort, amelyben egy forradalmár bújt meg. Csakhogy ők ez utóbbit nem tudják, és innen kezdődik a Trezor című új tévéfilm bonyodalma, melybe az egyéni, a családi és a nemzeti sorsot is belesűrítették a filmkészítők.
Velősen erről szól a Trezor című új történelmi thriller, amelyet Bergendy Péter (A vizsga, Állítsátok meg Terézanyut!) rendező és Köbli Norbert (A vizsga, A berni követ, Félvilág) forgatókönyvíró jegyez. A film premierje november 4-én volt a köztévén, és november 12-ig lehet megtekinteni a www.mediaklikk.hu című honlapon.
A valós alapokból építkező történet (valóban felkértek lakatosokat, hogy felnyissák a belügy trezorját, melynek kulcsa a forradalom idején elveszett) íve jól alakul ki, érdekes karakterekkel: Beck János (Anger Zsolt) bankrabló, akit 1946-ban bebörtönöztek, ezért nem élte meg a Rákosi-korszak „áldásait”, és családi fényképe mellé Lenin meg Marx fényképét ragasztja rá a cella falára, mit sem tud a forradalom kitöréséről, sőt a fegyőr, aki a Lenin-összest csempészi be neki egyenként, azt hazudja, hogy csak nyilas hatalomátvétel-kísérlet volt az egész.
Őt Honti Kálmán (Scherer Péter), az ávós rángatja ki a trezorfeltörő feladatra, cserébe elengednek pár évet a büntetéséből, ha kihozza a kényes információkat tartalmazó aktáját. Honti karaktere kissé eltúlozva is telitalálat, aki felfelé úgy megalázkodik, hogy azt már tanítani lehetne, lefelé pedig eljátssza az Atyaúristent, miközben próbálja menteni a bőrét. A trezorban viszont akták helyett Iványit (Tasnádi Bence), a fiatal forradalmárt, zongoristát találja, aki véletlenül keresett menedéket éppen ott, és csapzott hajával, szmokingjával még Adrien Brodyt is eszünkbe juttatja A zongorista című filmből.
A film voltaképpen Beck János dezindoktrinációjának a története, hiszen a film elején még Lenint olvas és Sztálint isteníti, ötvenhatot pedig nyilas puccsnak gondolja, majd rájön, hogy ennél kissé bonyolultabb a helyzet. Viszont talán kissé rohamtempóban halad a karakter fejlődése, hiszen egy ember, aki tíz évig kommunista szakirodalmat olvasott a börtönben, lehet, hogy nem ad rögtön hitelt egy forradalmár kölyöknek, akit a belügy trezorjában talál meg.
Persze a rendkívüli helyzetbe kerülésük kellőképpen megokolhatja a gyors változást. A filmben feltűnik még Münnich Ferenc (Bezerédi Zoltán) alakja is, akinél ellenszenvesebb kommunista pártarcot kitalálni sem lehetett volna: csak rá kell néznünk, hogy egy életre meggyűlöljük mindazt, amit a kommunisták jelképeznek. Beck felesége (Hámori Gabriella) pedig csak a férje emlékképeiben villan fel.
A Trezor végig fenntartja a feszültséget, a thriller műfajából jól vizsgázik – egy-két logikai vagy időt kezelő bökkenőn kívül –, és lényegében mindent tartalmaz, ami izgalmas alkotássá teheti: egy okosan és fordulatosan kitalált történetet, szakszerűen megírt forgatókönyvvel, valamint egy komor hangulatú, kevés helyszínen és szereplővel leforgatott filmet.
A kritikákat átböngészve többen kifogásolták, hogy a filmet kevés helyszínen forgatták, ez viszont egyáltalán nem válik a Trezor kárára, hiszen eleve arról szól, hogy egy banktrezorba zárták be magukat a főszereplők. A bezártság fojtó érzése, az egységes formanyelv és látvány pedig csak erősíti ezt az érzést, és megkapjuk a Trezortól azt, amit egy tévéfilmtől elvárunk.
A nyomasztó hangulatba a jól adagolt humor is belefér, azt viszont nem értem, hogy mi értelme van vissza-visszatérően kurvaországozni benne – egy lánglelkű forradalmár, Iványi szájából ez hiteltelenül hangzik, hiszen a kommunista rendszer nem egyenlő az országgal, és aligha beszéltek volna így erről a témáról a korban. Talán csak a pökhendi kommunisták. A 2018-as áthallásokat, amelyeket sok kritikában emlegetnek, én nem hallottam ki a filmből, de lehet, hogy ebben ideológiailag még képzetlen vagyok.
Pataky Tamás - www.magyaridok.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése